Színház és marginalitás

2014. január 14-én, 18h-tól a Katalizátor Hálózat kerekasztal-beszélgetésére kerül sor.
Téma: társadalmi beavatkozás /-bevonás/-felelősségvállalás


Helyszín: Krétakör Bázis, 1093 Budapest, Gönzy Pál u. 2.
Tollfosztás a Kőleves-kertben
18.00 - Bevezető előadás: Oblath Márton
18.30 – 19.30 Kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők
Lengyel Anna (PanoDráma)
Schilling Árpád (Krétakör)
Balogh Rodrigó (Független Színház) 
Moderátor: Hadas Miklós és Kánya Kinga 
19.30 - 20.30 Vita.

„A három alkotót és a nevükkel fémjelzett társulatokat összeköti, hogy Magyarországon a klasszikus kőszínházaktól eltérően, újszerű módon, olyan színházi formákkal kísérleteznek, amelyben nézőként, szereplőként, alkotótársként szerepet kapnak a társadalmi marginalitás hangjai és témái: a szegények, a romák, a kirekesztettek. Céljuk ezzel egyrészt a színház esztétikai megújítása, másrészt társadalmi küldetésének újradefiniálása. E közös sajátosságok ellenére a három társulat különbözik abban, hogy milyen színházi (és egyéb) eszközöket és módszereket használva fordulnak a marginalitás felé, milyen módon, milyen projekt-struktúrában, milyen intézményi környezetben építik fel színházi programjaikat, és ennek során milyen szerepet juttatnak a színházon kívüli világnak: a segítő szakembereknek, a kutatóknak, a nézőknek és – nem utolsósorban – a marginális csoportok tagjainak.”
(Hadas Miklós)
Az este során az alábbi kérdésekre kaphatunk válaszokat:
- Hogyan alakítja át a színházi alkotási folyamatot és magát az előadást a társadalmi felelősségvállalás / beavatkozás / bevonás követelménye? 
- A választott (vagy kényszerből elfogadott?) működési struktúra és az alkalmazott színházi forma hogyan függ össze egymással?
- Milyen társadalmi célok elérésére alkalmas, és mire nem a választott alkotási / szervezeti forma? 
- Céljaik megfogalmazásakor mi az esztétikai, illetve a társadalmi szempontok súlya / aránya?
- Mely csoportokat tekintik célközönségüknek? 
- Milyen lehetőséget látnak arra, hogy együttműködjenek más civil, illetve állami, egyházi és piaci szereplőkkel? Milyen korlátokat említenének mindezzel kapcsolatban? 
- Van-e bármilyen sajátos stratégiájuk a legmélyebb szegénységben, szegregátumokban
élő cigányság megszólítását / reprezentációját illetően?